Ha hiszed, ha nem, a csatornahálózatok leggyakoribb ellensége nem a zsír vagy a nedves törlőkendő, hanem a fák és cserjék alattomos gyökerei. Ezek a legapróbb repedéseken is utat találnak, majd a szennyvíz tápanyagai segítségével megerősödnek és teljesen elzárhatják a vezetéket. A gyökérbenövés tehát nem csupán kellemetlenség, hanem komoly probléma, amit nem elég duguláselhárítással kezelni. Itt jön képbe a csatornabélelés!
Miért nem elég a duguláselhárítás?
Sokan első lépésként duguláselhárítóhoz fordulnak, amikor a víz nem folyik le rendesen a csatornahálózatban vagy a csőrendszerben. Ez azonban csak átmeneti megoldást nyújt: a gép vagy a spirál eltávolítja ugyan a növényzet egy részét, de a probléma gyökere – szó szerint – a csatornában marad. A hajszálgyökerek ugyanis újra és újra benőnek, a csatorna belsejében a szennyvízből táplálkozva megerősödnek. Láttunk már olyan társasházi lefolyót, ahol egyetlen hajszálgyökérből idővel karvastagságú ágrész nőtt, teljesen elzárva a vezetéket…
Hogyan jut be a gyökér a csatornába?
A legtöbb esetben a gond az elöregedett, megrepedt, rosszul illesztett csöveknél kezdődik. Ezeken az apró réseken könnyedén átbújik egy hajszálgyökér, ami a talaj nedvességét követve megtalálja a vezeték belsejét. A csatornában a szennyvíz bőséges tápanyagforrásként szolgál, így a gyökér gyorsan megvastagszik, és akár teljes keresztmetszetben is elzárhatja a csövet. Odafent a növény a napfénytől erősödik, odalent pedig a csatornából kap utánpótlást – ezért lesz egy hajszálvékony gyökérből rövid időn belül komoly akadály.
Sokan azt gondolják, hogy a probléma megszűnik, ha kivágják a fát, amelynek a gyökere a csatornába hatolt. A valóság ennél makacsabb: a gyökérzet még három-négy évvel a fa eltávolítása után is képes életben maradni és növekedni a vezetékben. A nedves környezet fenntartja a gyökér életképességét, így hiába tűnik úgy, hogy megszűnt a veszélyforrás, a csatorna továbbra is problémás marad. Éppen ezért hosszú távú megoldásra van szükség.
Milyen gyakori a gyökérbenövés?
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a dugulások körülbelül feléért a gyökérbenövés a felelős. Ha egy csatorna teljesen ép és sérülésmentes, akkor minimális az esély arra, hogy a gyökér bejusson, de ilyen állapotban kevés vezeték marad meg hosszú távon. Az évtizedek során a csövek illesztései meglazulhatnak, a falak elrepedhetnek, és már egy hajszálgyökér is elég ahhoz, hogy a folyamat elinduljon. Mivel a legtöbb vezeték nem új, a gyökérbenövés gyakorisága sokkal nagyobb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Megelőzés és javítás
A gyökérbenövés elleni egyik legjobb védekezés a rendszeres ellenőrzés. Nem érdemes megvárni, amíg teljes dugulás vagy komoly károsodás alakul ki – négy-ötévente egy kamerás vizsgálat sok kellemetlenséget előzhet meg. Ha ez nem elég, azaz a gyökér már benőtt a csatornába, akkor a tartós megoldás a csőfelújítás, amire a legjobb módszer a csatornabélelés. Ennek során a vezeték belsejét egy új, műgyantával kikeményített réteggel béleljük ki. Ez teljesen zárttá teszi a csatornát, kizárja a gyökérzetet, valamint megakadályozza, hogy a probléma újra jelentkezzen. A csatorna gyakorlatilag újjászületik bontás nélkül!
A gyökérbenövés tehát láthatatlanul indul, de gyorsan komoly károkat és költségeket okozhat. Érdemes tartós megoldásban gondolkodni, ilyen a csatornabélelés, amelynek segítségével hosszú évekre biztonságban tudhatjuk a hálózatunkat.
